2010. április 10., szombat

Plázák virágkora

"...itt már virág helyett plázák nyílnak a réteken, aki számít oda jár pénteken..." - énekli a Junkies. És valóban: szinte minden évben nyílik valahol egy újabb üvegkomplexum, ahol a fiatalság színe-java a szabadidejét töltheti, és ahol a kicsit idősebb korosztály reményekkel telve indul el vásárolni, hogy feltöltse ruhatárát. Nos, én is ez utóbbi kategóriába tartozom. Akárhányszor kikötök egyben, mindig azt hiszem, hogy csak besétálok egy üzletbe, leakasztom a fogasról a nekem azonnal megtetsző ruhadarabot (vagy már eleve azt a  műalkotást látom meg, amit magamban elképzeltem), kifizetem és hazaviszem. Na neeeem. Újra és újra csalódnom kell: vagy a silány minőség és választék, vagy a magas árak azok, amelyek elriasztanak. Ez van. Most vagy én vagyok túl igényes (nem hinném: egyszerűen csak szeretnék jó minőséget nem horror áron), vagy tényleg ilyen gáz a csili-vili üzletek tartalma.
Emlékszem, amikor Pestre kerültem, imádtam plázákba menni. Vidéki gyerek vagyok, akinek nem sűrűn volt része fiatalkorában ilyesmiben, persze, hogy újnak számított a csillogás, a trendiség és a "bármit megvehetsz" érzése. Ebből azóta kinőttem. Nem bírom a tömeget, vagy sokáig a neonfényt, az egyen-ételeket, azt, hogy mindenhol ugyanazok a cuccok vannak, és persze, hogy szinte soha nem találok olyat, ami tetszene.
De vajon miért ilyen sikeresek még mindig ezek a komlexumok? Mindegyik ugyanolyan, szóval biztos nem az újdonság varázsa vonzza az embereket. Meleg van, és télen be lehet menekülni? Talán. Nyáron megy a légkondi? Mondjuk. Lehet nézelődni (még ha vásárolni nem is), és azt képzelni, hogy esetleg nekünk is lehetnek ilyen cuccaink? Esetleg. Nem tudom, hol rejtőzik az igazság, de valahol biztos az üzletek egységessége, a hangzatos márkanevek és a "mindent egy fedél alatt" érzete mögött húzódik meg.
Kis plázatörténet:
Az első példány természetesen az USA-ban épült 1922-ben, Kansas Cityben. Ekkor kezdték szépen lassan az összes ilyen jellegű áruházra, bevásárlóközpontra ezt az elnevezést használni, utalva arra, hogy ezek a kulturális élet centrumai is. Maga a szó spanyol eredetű, jelentése "főtér". (E pár sort a Wikipédiából csentem el.)

Nincsenek megjegyzések: